Nokfolyoirat.hu

Gombás fertôzések (candidiasis) SZILLER ISTVÁN DR.1, SIMON GYULA DR.2 Semmelweis Egyetem, I. sz. Szülészeti és Nôgyógyászati Klinika1, Nemikórtani és Bôronkológiai Klinika 2, Budapest A BETEGSÉG MEGHATÁROZÁSA A nôi nemi szervek sar jad zó-
he tô azok aránya, akikben ez még 2-3-szor ismétlôdik. A legki- gom bák okozta fertôzését szeméremtest-hüvelyi candidiasisnak sebb, harmadik betegcsoportban (kb. 5%) a heveny fertôzések (vulvovaginalis candidiasisnak [VVC]) nevezik (1). A nemzetk- gyakran, olykor halmozottan fordulnak elô (idült, visszatérô közi szakirodalomban csak az utóbbi évtizedben általánossá szeméremtest-hüvelyi candidiasis – krónikus rekurráló VVC, vált megjelölés azt hivatott érzékeltetni, hogy fertôzés esetén chronic rucurrant VVC, CRVVC). A nôk mintegy 25%-ában nemcsak a hüvely vagy csak a szeméremtest, hanem általában soha nem alakul ki gombás fertôzés (4).
mindkét szerv érintett. A „candidiasis” egyrészt a gomba nem-zetségére (Candida) utal, másrészt érzékelteti a tünetmentes Nôkben az utóbbi néhány évben a gombafertôzések két for- kórokozó hordozás (colonisatio) és a tünetekkel és gyulladá- máját szokás elkülöníteni. Az elsôt a szövôdménymentes (unj- sos jelenségekkel járó fertôzés közös kóreredetét (-iasis) (2). complicated VVC vagy egyszerû, könnyen kezelhetô) fertôzés, A férfi nemi szerven, azon belül is elsôsorban a makkon és a a második a szövôdményes (complicated VVC vagy nehezen fity ma bel sô lemezén kialakuló gombafertôzést makk-fityma gyógyítható) fertôzés elnevezést kapta (1. táblázat). A két for- gyulladásnak (balanoposthitisnek) nevezik. ma között a klinikai kép, a tenyésztés eredménye, a gazdaszer- vezet védekezôképessége és a kezelés eredményessége alapján A gombás szeméremtest-hüvelyi gyulladás és a makk-fityma tehetünk különbséget (5). Az esetek 15-20%-a szövôdményes gyulladás felületes gombás fertôzés (superficialis mycosis). Et- fer tô zés, ami minden esetben személyre szabott kórmegállapí- tôl el kü lönítendô a szisztémás mycosis (általános gombásodás), ami alatt a véráramba jutott gombák (fungaemia) által létreho-zott, több szervet érintô fertôzést értjük.
1. táblázat. A gombás hüvelyfertôzések felosztása A nemi szervek felületes gombafertôzése mindkét nemben vi- lágszerte elterjedt betegség. A trópusi és a szubtrópusi orszá- gokban a leggyakoribb hüvelyfertôzés, míg a mérsékelt égövi területeken – így Magyarországon is – részaránya nagyjából Enyhe vagy középsúlyos klinikai tünetek a bacterialis vaginosissal megegyezô. Az évente felismert új fer tô zé sek száma (incidencia) azért nem ismert pontosan, mert nem tartozik a bejelentésre kötelezett betegségek közé. A gya- koriság változása a klinikai tanulmányok és a gombaellenes beteg (nem megfelelôen beállított cukorbetegség, súlyos alapbetegség, készítmények forgalmi adatai alapján becsülhetô (3). Egybe- hangzó irodalmi adatok szerint az utóbbi évtizedben mind a felszínes, mind a kórházi (nosocomialis) szisztémás mycosis gyakorisága emel ke dô ben van.
TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS A candidák orvosi jelentôségére
el sô ként Lagenbeck hívta fel a figyelmet, csaknem két év- Fertôzés szempontjából a nôk három csoportja különböztethetô századdal ezelôtt, 1839-ben. A leggyakrabban elôforduló faj, meg: az elsô csoportba tartozókban (kb. 75%) az élet folyamán a candida albicans felfedezése Robin nevéhez fûzôdik, aki legalább egyszer jelentkezik fertôzés, és kb. 40-45%-ra be csül- 1853-ban az ovidium albicans elnevezést használta. Az azóta eltelt évtizedekben legalább 100 névvel illették ezt a gomba- fajt, míg 1923-tól Berkhout (6) javaslatára a ma is használt név vált általánosan elfogadottá. Az alaktani (morfológiai) és cukorbontó (biokémiai) tulajdonságaik alapján sokáig Dr. Sziller István
egységesnek vélelmezett candida albicans törzset 1961-ben – Hasenclever és Mitchel (7) munkássága alapján – három I. számú Nôi KlinikaBudapest, Baross u. 27.
szerotípusba (A, B és C típus) bontották. A megkülönbözte- tés alapja a gombaellenes készítményekkel szembeni érzé- Nôgyógyászati Onkológia 2006; 11:168–172 Gombás fertôzések (candidiasis) A leggyakoribb nem albicans candidát 1895-ben Berlese fe- enzimek elô se gítik a gombák behatolását a hámsejtekbe (peni- dezte fel. A törzs elnevezése az évtizedek folyamán többször etratio) és a hüvelyhám mélyebb szöveti rétegeibe. A sar jad zó- is változott: Anderson 1917-ben a cryptococcus glabrata, majd sej tek bôl kialakuló csíratömlôk, álfonalak vagy valódi fonalak Lodder és De Vries javaslatára 1938-tól a torulopsis glabrata el- átfúrják a hüvelyhám felszíni rétegeit és a mélyebben fek vôk ig nevezés terjedt el. Yarrow és Meyer 1978-ban javasolták, hogy hatolnak, egyes esetekben – fôleg legyengült védekezô reakci- a candida és a torulopsis fajokat a candidák családjában egy- óval rendelkezô betegekben – a véráramba is juthatnak (szisz- ségesítsék rendszertanilag. E módosítás révén a törzs új neve témás mycosis). A szöveti invasióra a hüvelyhám gyulladásos reakcióval válaszol, amit vérbôség (erythema), duzzanat (oea-dema), egyes esetekben a hámsejtek fokozott leválása (desqua - KÓROKOZÓK, KÓRKIALAKULÁS A nemi szervek gom ba fer tô zé-
matio és exfoliatio), máskor álhártya képzôdése kísér. sé ért az esetek túlnyomó többségében (80-85%-ában) a sarja-dzó gombák közé tartozó candida albicans felelôs, ami nem TÜNETEK ÉS KLINIKAI MEGNYILVÁNULÁS A heveny felületes
egységes törzs, mintegy 200 biotípusa ismert. Közöttük a kór- gom ba fer tô zés leggyakoribb tünete a viszketés, de jellegzetes okozó képesség (virulencia), a klinikai megnyilvánulás és a lelet a fokozott váladékozás is, valamint egyes esetekben a sze- kezelés tekintetében nincs lényeges különbség (1). Nôkben a méremtesti égô érzés, a fájdalmas közösülés (dyspareunia) és a gombás fertôzések kb. 15%-át a nem albicans (non-albicans) kül sô típusú fájdalmas vizelés (dysuria). A tünetek erôssége a candida fajok okozzák. Közülük a candida glabrata, a candida menstruációs ciklus alatt változik (1-2). Típusos esetben a visz- tropicalis, a candida krusei, a candida guillermondii és a canp- ketés vagy égés a havivérzés elôtti két hétben (progeszteron dida kefyr a leggyakoribb. A nem albicans fajok általában elk- hatására) egyre fokozódik, majd a vérzés megindulásával (a lenállóbbak a gyógyszeres kezeléssel szemben, mint a candida progeszteron szint csökkenése) lényegében megszûnik. A fer tô- albicans, ezért is mét lô dô fer tô zés ben részarányuk gyakoribb zés tünetei nem fajlagosak, vagyis nem kizárólag gom ba fer tô- (9-10). Egyes megfigyelések szerint a nem albicans candida törzsek részaránya emel ke dô ben van. Ritkán a candida fajon kívül más sarjadzó gombák (saccharomyces, trichosporon, rhoa- A betegség klinikai megjelenése változatos, a kép a kifejezett dotorula, stb.) is létrehozhatnak fer tô zést, ami többnyire diagi- gyulladással és bô váladékozással járó formától, a rendellenes nosztikai és terápiás nehézséget okoz (11).
folyás és gyulladásos tünetek nélküli, csak kellemetlen viszke- téssel járó száraz formáig terjedhet. Bô hüvelyi folyással járó A sarjadzógombák elsôsorban a táplálékkal kerülnek az emberi fer tô zés ben darabos és híg váladék egyaránt elôfordulhat. Az szervezetbe, ahol a bélcsatorna felsô és alsó szakaszában – a elôbbi szórványos (sporadikus), az utóbbi inkább visszatérô szájüregben, illetve a vastag- és a végbélben – az élettani mik- roorganizmus flóra tagjai. Nôkben a nemi szervek fertôzésének forrása szinte mindig a bélcsatorna alsóbb szakasza (12). A Fizikális vizsgálattal többnyire a kis- és a nagyajkak vörhenyes- férfiakban lényegesen ritkább a betegség, elsôsorban fertôzött sége (erythema) és vizenyôs duzzanata feltûnô, amit a vulva széli nôtôl kapják, nemi kapcsolaton keresztül. részein bôrjelenségek kísérhetnek. Feltáráskor a hüvelyfalak is kissé vörhenyesek, a hámfelszínt helyenként fehér, szívósan ta- A nôk mintegy 20%-ában a candida fajok az élettani hüvelyfló- padó váladék fedi. Egyes esetekben – elsôsorban akkor, ha a fer- ra részei (hordozás, colonisatio). A gombahordozásra az jel lem- tô zés kevés váladékkal jár – a szeméremtesti erythema a vezetô zô, hogy az érintett klinikailag panaszmentes, megtekintéskor tünet, ami súlyosabb esetekben felfelé a lágyéki, lefelé pedig a a nemi szervekben gyulladásos jelenségek nincsenek, mikro- végbél környéki területig terjedhet. A gyulladásos jelek erôssége szkópos vizsgálattal fôleg sarjadzósejtek láthatók, és tenyész- alapján nôk ben a gombafertôzés enyhe, közepes és súlyos for- téssel a candida fajok alacsony csíraszámban mutathatók ki. A máját szokás megkülönböztetni, különösen a legutóbbi idôben. A hordozókban a gombaelemek és a helyi védekezô folyamatok klinikai kép súlyossága részben a gombák csíraszámával, részben között egyensúlyi állapot áll fenn.
ezek biológiai képességéivel (virulencia tényezôk) függ össze.
Ha a nôi nemi szervekben a sarjadzógombák elôfordulása tüne- Gombafertôzésben szenvedô nôvel folytatott nemi kapcsolat tekkel (viszketés, égés, stb.) jár vagy azt gyulladásos jelek, mint után a férfi társ fertôzésének kockázata alacsony, 5% körü- bôr vö rö sö dés (ertyhema), vizenyô (oedema), hüvelyi folyás li. Férfiakban a fertôzés jellegzetes formája a makkon (glans (fluor) stb. kísérik, fertôzésrôl beszélünk. A fertôzést minden penisen) jelentkezô vörhenyesség, felmaródás (erosio), ritkán esetben tünetmentes hordozás elôzi meg. Gyulladásos tünetek- egyéb bôr je len sé gek (vesicula vagy pustula), valamint a sulcus nél je len tô sen nô a sarjadzógombák csíraszáma, emelkedik az coronariusban felhalmozódó bô váladékozás (balanitis, balae- noposthitis). Klinikailag férfiakban is a viszketés és égô érzés a legjellemzôbb tünet.
A gyulladásos elváltozások kialakulásának pontos folyamata nem ismert, de feltételezhetô, hogy ebben elsôsorban a gombák A tünetek és a klinikai kép független attól, hogy a fertôzést C. enzimtermelésének (proteáz, foszfolipáz, stb.) van szerepe. Az albicans vagy nem az albicans fajok hozták létre. Az utóbbi Nôgyógyászati Onkológia 2006; 11:168–172 törzsek kóroki szerepére inkább a kórtörténeti adatok (például Ilyenkor még alacsony csíraszámú fertôzésben is célszerû a fer tô zés gyakori ismétlôdése) hívhatják fel a figyelmet.
KÓRISMÉZÉS ÉS KÓRJÓSLATI TÉNYEZÔK Általánosan elfogadott
Ha panasz- és tünetmentes nôk hüvelyváladékában mikroszkó- elvnek számít, hogy a fertôzésre utaló panaszok miatt szak- pos vizsgálattal kevés sarjadzósejt vagy tenyésztéssel alacsony orvosi vizsgálatra jelentkezô nôkben a kórisme felállításának csíraszámú candida fajok mutathatók ki, hordozásról van szó, alapja – a gondos kórtörténet és az alapos vizsgálat után - a aminek kezelése egyéni mérlegelést igényel.
méhnyak- (cervix-) és a hüvelyváladék mikroszkópos és mik-robiológiai vizsgálata. KÓRJÓSLATI TÉNYEZÔK A nôi nemi szervek gombafertôzése el sô-
sor ban az ivarérett életkorban elôforduló betegség, csak elvét-
A laboratóriumi értékelést a hüvelyváladék pH-jának megha- ve alakul ki a serdülôkor elôtt és ritkaságnak számít a változás tározása, kálium-hidroxid próba (amin próba), valamint natív kora után azokban a nôkben, akik nem részesülnek hormon kie- mikroszkópos vizsgálata egészíti ki. A hüvelyváladékot három gé szí tô kezelésben. Mindez arra utal, hogy a candidák megte- tárgylemezre célszerû venni: az elsôn egy csepp élettani sóol- lepedését és szaporodását a nôi nemi hormonok (elsôsorban a dattal natív kenet készíthetô, a másodikon 10%-os kálium-hid- progeszteron) kedvezôen befolyásolják (15). roxid segítségével amin próba, míg a harmadik tárgylemezre terített váladék láng felett végzett fixálás után metilén-kékkel A fertôzés hajlamosító tényezôi közé tartoznak mindazon je- lenségek, élethelyzetek vagy magatartásbeli szokások, melyek a candidák emberi szervezeten belüli szaporodását elôsegítik: Gombafertôzés esetén a hüvelyváladék pH-ja az élettani tarto-mányban (3,8-4,2) van, az amin próba során nem észlehetô kel- VÁRANDÓSSÁG Állapotosoknál a hordozás és a fertôzés is je len tô- lemetlen halszag (negatív próba) és mikroszkópos vizsgálattal sen gyakoribb, különösen a várandósság utolsó három hónap- a hámsejteken kívül osztódó gombaelemek: sarjadzó sejtek, ál- jában. A jelenségért a nemi hormonok (gesztagének) felelôsek, és valódi fonalak (mycelium) láthatók. A natív kenet elônye, mert hatásukra a hüvelyben megnô a hámsejtek glikogéntartal- hogy alkalmas a mozgó trichomonas vaginalis, a kulcssejtek ma, ami bôséges szénhidrátforrást biztosít a gombák szaporo- (clue cells) és a fehérvérsejtek vizsgálatára is.
dásához. Mindennapos tapasztalat, hogy az állapotosok kezelé-se kevésbé hatékony.
A kálium-hidroxiddal készült kenet mikroszkópos vizsgálata során azt a jelenséget használjuk ki, hogy a kálilúg a hám- és FOGAMZÁSGÁTLÓ TABLETTÁK Nagy hormon tartalmú fogamzásgátló fehérvérsejtek falát oldja, de a gombafonalak falát épen hagyja. tablettát szedô nôkben gyakrabban alakul ki nemi szervi gom ba- Heveny fertôzésben mikroszkóppal csak gombafonalak látha- fer tô zés, mint a más módszerrel védekezôkben. A hormonmeny- tók, egyéb sejtes elemek nem. Miután a candida glabrata nem nyiség jelentôségére utal, hogy a kevesebb hormont tartalmazó képes ál- vagy valódi fonál kialakítására, ezért ilyen fertôzésnél készítményt használókban nem gyakoribb a hüvelyi/szemérem- a vizsgálat álnegatív eredményt adhat (14). testi candida fertôzés, mint a gyógyszert nem sze dôk ben (10).
A rögzített keneteket Magyarországon elsôsorban metilén-kék- CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS) A nem kezelt cukorbetegség kel festjük, ami eltér a nemzetközi gyakorlatban inkább hasz- fokozza a tüneteket kiváltó fertôzés kialakulását, valószínûleg nált Gram-festéstôl. A metilén-kék kenetben a gombák jól kö- a szénhidrát anyagcsere zavara miatt. A legtöbb diabeteszes rülírt, sötétkék, kerekded vagy ovális képletként láthatók. Az nôben azonban nem alakul ki állandóan visszatérô fertôzés. A osztódó formákra az anyasejtbôl kinövô leánysejtek (sarjadzás) cukorbeteg nôkben a gombafertôzés minden esetben szö vôd mé- hívják fel a figyelmet. A fonalak a váladékban észlelhetô leg- szem be tû nôbb, ket tôs fa lú, olykor igen hosszú, több látótéren is átnyúló alakzatban láthatók. A Gram szerint festett gombaele- ANTIBIOTIKUM KEZELÉS Régi megfigyelés, hogy az antibiotikum ke- zelés alatt vagy közvetlenül utána gyakran alakul ki gombás fertôzés. Kezelés hatására a tünetekkel járó formák mellett a Ha a jellegzetes tünetek mellett a mikroszkópos vizsgálat során gombahordozás kockázata is fokozódik (16).
osztódó gombaelemek láthatók, akkor kezelést igénylô aktív fer-tô zés rôl van szó. A rendszeresen visszatérô fertôzésnél a gom- HIV-FERTÔZÉS HIV-fertôzött személyekben a gombahordozás batenyésztés végzése kötelezô. A gombaellenes szerek iránti gyakorisága lényegesen nagyobb, mint a hasonló demográfiai érzékenység és a minimális gátló koncentráció (MIC) egy ide jû ismérvekkel és viselkedési szokásokkal rendelkezô egészsé- meghatározása jelentôsen javítja a kezelés eredményességét.
gesekben. A gombahordozás és a tünetekkel járó fertôzés elô-for du lá sa egyenes arányban áll a HIV-fertôzés súlyosságával. Gombatenyésztést abban az esetben is indokolt végezni, ha a Szisztémásan azol vegyülettel kezelt HIV-fertôzött személyek jellegzetes panaszok miatt vizsgált beteg hüvelyváladékában hüvelyváladékában gyakran láthatók a nemalbicans candida mikroszkópos vizsgálattal gombaelemek nem láthatók (5). Nôgyógyászati Onkológia 2006; 11:168–172 Gombás fertôzések (candidiasis) EGYÉB TÉNYEZÔK A hajlamosító tényezôk közé tartozhat a szo- roidot is tartalmazó krémet alkalmazni. Heveny, szö vôd mény- ros ru ha ne mûk, valamint a mûszálas anyagból vagy nylon- men tes fertôzésben a helyi kezelés helyett az egyszeri 150 mg ból készült, a végbél környéki terület szellôzését akadályozó flukonazol vagy 2x200 mg intrakonazol kezelést adhatjuk (18).
fehérnemûk viselése. Jól szellôzô, pamutból vagy gyapjúból készült fehérnemûk használata csökkenti a fertôzés kockázatát Miután a gombafertôzés általában nem nemi érintkezéssel ter- jed, ezért a társ szokványos kezelése nem javasolt. Megfonto-landó az együttes kezelés azonban akkor, ha állandóan vissza té- KEZELÉS ÉS A MEGELÔZÉS LEHETÔSÉGEI Eredményes kezelés
rô, szö vôd mé nyes fertôzésrôl van szó.
csak akkor várható a gombaellenes készítményektôl, ha a beteg panaszait kizárólag gombafertôzés okozza. A hatékony kezelés SZÖVÔDMÉNYES FERTÔZÉS KEZELÉSE
elemi elôfeltétele a pontos diagnózis, amihez ki kell zárni min- GYAKRAN VISSZATÉRÔ SZEMÉREMTEST-HÜVELYI CANDIDIASIS (REKURRÁLÓ VVC) den olyan fertôzést és fertôzést utánzó kórképet, ami hasonló A halmozottan visszatérô fertôzés – amit az egy év alatt leg- alább négy alkalommal jelentkezô gombafertôzés megjelölé-sére tart fenn a szakirodalom – a fertôzöttek viszonylag kis A heveny gombafertôzés gyógyszeres kezelése megoldott. Az hányadát (kb. 5%) érinti. Oka egyelôre tisztázatlan, de a fer- antifungalis készítmények választéka bôséges, ami lehetôvé te- tô zés ben szenvedô nôk többségében egyértelmû hajlamosító szi egyéni kezelési szempontok figyelembevételét is. A forga- té nye zô vagy kísérô betegség nem igazolható. A candida alv- lomban lévô gombaellenes készítmények fungisztatikusak, va- bicans által okozott folyamatosan visszatérô szeméremtest-hüe- gyis csak a gombák fejlôdését gátolják, azokat nem pusztítják el. velyi candidiasis minden alkalommal jól kezelhetô a rövid, 1-3 Így a kezelés után elôfordulhat, hogy a hüvelyben gomba marad, napos orális vagy lokális azol adásával. Megfelelô klinikai és ami bizonyos idô múltán a betegség kiújulásához vezethet. mikológiai eredmény a szokásosnál hosszabb kezdeti kezelés-sel (a helyi kezelés 7-14 nap, illetve legalább egyszer ismételt A gombaellenes készítmények helyileg alkalmazható és per os tablettás kezelés) érhetô el. A fenntartó kezelés a heveny fel- (szájon át adott) kezelésre alkalmas vegyületekre oszthatók. A lobbanás gyógyítása után kezdôdik.
helyileg alkalmazhatók két nagy csoportja ismert: a polyen és az imidazol vegyületeké. Évtizedekig csak a polyen vegyüle- A fenntartó kezelésre alkalmas hatóanyag kiválasztásának teket (nystatin és natamycin) használtuk, amelyek hatékonysá- alapja az egyes gombaellenes készítmények gyógyszertani ga 75-80% körüli. Az imidazol vegyületek közé a clotrimazol, tulajdonsága, valamint az adagolás módjának mérlegelése. mikonazol, econazol és az isoconazol tartoznak, közöttük a klii- A szóba jövô készítmények közé az alábbi hatóanyagok tar- nikai és mikológiai – a gombákra kifejtett – hatékonyság szem- toznak: clotrimazol (hetente 1x500 mg hüvelytabletta), kez- pontjából szinte alig van különbség. Általában valamelyest tokonazol (napi 1x100 mg), flukonazol (hetente 1x100-150 eredményesebben alkalmazhatók, mint a polyen vegyületek. mg), itrakonazol (havonta 1x400 mg vagy napi 1x100 mg). A Helyi kezelésnél a hatékonyság nem a kezelés idôtartamától, fenntartó kezelés idôtartama legalább 6 hónap (4, 13). hanem a kúra alatt adott teljes adagtól függ. E felismerés alap-ján az utóbbi években fôleg rövid ideig tartó (1-3 napos) helyi Gyakran ismétlôdô fertôzésben a fenntartó kezelés hatékonyan kezelésre alkalmas készítményeket forgalmaznak. csökkenti a recidívákat, de a kezelés abbahagyása után a nôk mintegy 30-40%-ában lehet a fertôzés újbóli jelentkezésével A felületi gombafertôzések kezelésében új korszakot nyitottak számolni. Bár a candida albicans törzsekben ritka jelenség az a szájon át alkalmazható vegyületek (ketokonazol, flukonazol azol rezisztencia, tartós kezelés alatt indokolt lehet a gyógy- és itrakonazol). A triazolok közé tartozó vegyületek gomba- szerrel szembeni érzéketlenség kialakulásának ellenôrzése.
ellenes hatásukat a lanoszterol demetiláz enzim gátlása révén fejtik ki, amivel a sarjadzógombák sejtfalának képzôdését SÚLYOS KLINIKAI TÜNETEKKEL JÁRÓ SZEMÉREMTEST-HÜVELYI CANDIDIASIS (szintézisét) gátolják. A készítmények elônye, hogy a fertôzés KEZELÉSE Súlyos klinikai tünetekkel, például jelentôs szemérem- forrásában, a bélcsatornában is csökkentik a gombák csíraszá- testi erythema, oedema, kimaródások (excoriatiok), berepedé- mát. Elônyt jelent a jó felszívódó képességük és a hosszú fele- sek (fissura) stb. járó fertôzéseknél a rövid ideig alkalmazott helyi kezelés, illetve az egyszeri tablettás kezelés rendszerint kevésbé eredményes, mint az enyhe fertôzéseknél. Súlyos tü- A kezelési mód (helyi- vagy szisztémás), valamint az alkalma- netek esetén a szokásosnál hosszabb (7-14 napos) helyi kezelés, zott teljes adag megválasztása elsôsorban attól függ, hogy szö- vagy az elsô adag után 48-72 órával ismételt szájon keresztüli vôd mény men tes vagy szövôdményes fertôzésrôl van szó.
kezelés (flukonazol vagy itrakonazol) javasolt (5). SZÖVÔDMÉNYMENTES FERTÔZÉS A szövôdményt nem okozó fer tô zé-
NEM ALBICANS CANDIDA FAJOK ÁLTAL OKOZOTT SZEMÉREMTEST-HÜVELYI sek nél a beteg kívánságát is figyelembe véve helyi- és általános CANDIDIASIS KEZELÉSE A nem albicans candida fajok okozta gom- kezelés is választható. A helyi kezelésre hüvelykúpot adunk, de ba fer tô zés kezelése nem megoldott. Elsô lépésként valame- ha a panaszok a szeméremtestet is érintik, célszerû enyhe szte- lyik azol készítmény hosszabb – 7-14 napos – adása javasolt. Nôgyógyászati Onkológia 2006; 11:168–172 Amennyiben a kezelés után a betegség kiújul, két hétig naponta A jövô feladata a halmozottan visszatérô fertôzések hajlamosí- lx600 mg bórsavas hüvelykúp alkalmazása javasolt, aminek ha- tó tényezôinek – a kórokozó biológiai tulajdonságainak, a gaz- tékonysága 70% körüli. Megkísérelhetô a 4%-os flucytosinnal daszervezet fogékonyságának – részletesebb felderítése is.
vagy napi 100 000 NE nystatint tartalmazó hüvelykúppal vég- IRODALOM
1. Sobel JD. Candidal vulvovaginitis. Clin Obstet Gynecol 1993;36:153-158.
CSÖKKENT VÉDEKEZÔKÉPESSÉGÛ GAZDASZERVEZETBEN KIALAKULT FERTÔZÉS 2. Drake TE, Maibach HI. Candida and candidiasis: cultural conditions, KEZELÉSE Bizonyos súlyos alapbetegségben (például nem meg- epidemiology and pathogenesis. Postgrad Med 1973;53:83-89.
fe le lô en beállított diabetes mellitus) szenvedô betegek, vagy azok, akik tartós kortikoszteroid kezelésre szorulnak, gyengéb- 3. Eckert LO, Hawes SE, Stevens CE, et al. Vulvovaginal candidiasis: clin- ical manifestations, risk factors, management algorythm. Obstet Gynecol ben reagálnak a heveny gombafertôzés rövid ideig alkalmazott kezelésére. Ilyenkor a szokásosnál hosszabb ideig (7-14 nap) 4. O’Conner MI, Sobel JD. Epidemiology of recurrant vulvovaginal candi- tartó kezelés, valamint az alapbetegség kezelése javasolt (5).
diasis: identification and strain differentiation of Candida albicans. J Infect Dis 1986;154:358-363.
VÁRANDÓSOK GOMBAFERTÔZÉSÉNEK KEZELÉSE Állapotosoknál gyakori 5. CDC 2002 Sexually Transmitted Diseases Treatment Guidelines. M M a gombás hüvelyfertôzés. Kezelésükre kizárólag helyileg al- kalmazható azol készítmény rendelhetô. A kezelés idôtartama 6. Kreger-van Rijk NJW. (szerk.) The yeasts. A taxonomic study. 3. kiadás. Elsevier Scientific Publisher, Amsterdam 1984.
7. Hasenclever F, Mitchel WO. Antigenic studies of Candida. J Bacteriol HIV-FERTÔZÖTTEK KEZELÉSE A HIV-fertôzött nôk VVC kezelése meg- egyezik az egészségesek kezelésével. Bár tartós, heti 1x200 mg 8. Lodder J (szerk.). The yeasts. A taxonomic study. 2. kiadás. North-Hol- flukonazol tablettával sikeresen csökkenthetô a tünetekkel járó land Publishing Company, Amsterdam 1971.
hüvelyi candida albicans fertôzés és tünetmentes hordozás is, a 9. Sobel JD, Faro S, Force RW. Vulvovaginal candidiasis: epidemio- HIV-fertôzött nôk tartós profilaxisa csak állandóan visszatérô logic, diagnostic and therapeutic considerations. Am J Obstet Gynecol fer tô zés esetén javasolt. Mai ismeretek szerint az állandóan vissza té rô fertôzésben szenvedô betegek rendszeres szerológiai 10. Davidson F, Oates JK. The pill does not cause thrush. Br J Obstet Gyn- szû ré se HIV-fertôzés irányában nem indokolt (17).
11. Nyirjesy P, Vasques JA, Ufberg DD, Sobel JD, Boikov DA, Buckley A BETEGEK ELLENÔRZÉSE, KÖVETÉSE Szövôdménymentes gom ba-
HR. Saccharomyces cerevisiae vaginitis: transmission from yeast used for baking. Obstet Gynecol 1995;86:326-329.
fer tô zés kezelése után csak akkor érdemes ellenôrzô vizsgálatot végezni, ha a klinikai tünetek nem szûnnek meg, vagy az elsô 12. Gardó S. A nôi genitalis tractus fertôzései. I. A hüvely gyulladásai. jelentkezéshez képest számított 2 hónapon belül kiújulnak (5).
13. Mardh PA, Rodrigues AG, Genc M, Novikova N Martinez-de-Oliveira Szövôdményes fertôzés esetén indokolt lehet a kezelés után J, Guaschino S. Facts and myths on recurrant vulvovaginal candidosis – a review on epidemiology, clinical manifestations, diagnosis, pathogenesis ellen ôr zô mikológiai vizsgálatot végezni. Halmozottan is mét- and therapy. Int J STD AIDS 2002;13:522-539.
lô dô fertôzés tartós megelôzô kezelése alatt gombatenyésztés 14. Spinillo A, Capuzzo E, Egbe TO, et al. Torulopsis glabrata vaginitis. és a gombaellenes érzékenység vizsgálata egyaránt javasolt, részben a kezelés eredményességének ellenôrzésére, részben a 15. Geiger AM, Foxman B. Risk factors for vulvovaginal candidiasis: a case- rezisztencia változásának felismerése érdekében.
control study among university students. Epidemiology 1996;7:182-187.
16. Oriel JD, Waterworth PM. Effect of minocycline and tetracycline on A JÖVÔ ÚTJAI A szövôdménymentes gombafertôzések felis-
the vaginal yeast flora. J Clin Pathol 1975;28:403-406.
merése és kezelése megoldott. A mindennapi gyakorlatban el- 17. Spinillo A, Michelone G, Cavanna C, Colonno L, Capuzzo E, Nicola S. sô sor ban a nem albicans candida törzsek által okozott fertôzés Clinical and microbiological characteristics of symptomatic vulvovaginal kezelése körülményes, mert nem ismert olyan gombaellenes candidiasis in HIV-seropositive women. Genitourin Med 1994;70:268-272.
készítmény, amely hatékonyan képes gátolni ezeknek a tör- 18. Multicenter Study Group: Treatment of vaginal candidiasis with a single oral dose of fluconazole. Eur J Clin Microbiol Infect Dis 1988;7:364-370. Nôgyógyászati Onkológia 2006; 11:168–172

Source: http://www.nokfolyoirat.hu/files/386.pdf